Az 1999 óta működő standard hálóállás 600 m hosszú a Kolon-tó nádasában. Minden évben július 10-től őszig mindennapos énekesmadár befogást és gyűrűzést végzünk ezen a hálófelületen. 2001-től kezdve évente megszervezzük az ún. Nagy Átfogást, melynek során a tó teljes keresztmetszetén, 1600 méteren gyűrűzünk. Ez a program július 10.-től 24.-ig zajlik, ilyenkor a mintaterületet három gyűrűző és segítői látják el. 2006 óta a standard vonuláskutatás mellett tavaszi vonulási és költési időszakban zajló vizsgálatokat is végzünk. Ennek fantázianeve a Kis Átfogás, melyet március elejétől június végéig, kéthetente végzünk a reggeli órákban, ugyancsak 1600 méteres hálóállással. Ennek során a gyűrűzést a háló mellett, folyamatosan végezzük, a madarak mozgatása nélkül.
Feladataink közé tartozik még a madármentés és repatriálás is, melyet a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve végzünk
E középtávon veszélyeztetett Natura 2000-es jelölőfaj egyik legjelentősebb állománya a Kolon- tavon él, ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk kutatására mind a költési, mind a vonulási időszakban. Vonuló-és telelőterületeit 2002 óta a Balkán félszigeten számos expedíció során térképezzük fel.
A 2008 óta folyó programunk során a tó nyugati oldalán húzódó homokbuckavidéken rendszeresen fészkelő lappantyúról próbálunk minél több adatot gyűjteni. Fészkelő állomány felmérést, fiókagyűrűzést, a nyári időszaktól pedig kóborlási-vonulási adatgyűjtést végzünk. Néhány éve két egyedet elláttunk GPS-es nyomkövetővel, mellyel a madarak által költési időszakban használt életteret vizsgáltuk. Mindemellett vér- és tollminták felhasználásával részt veszünk az európai lappantyú állomány genetikai kutatásában.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve minden évben elvégezzük a térség fehér gólya fiókáinak fészekben való jelölését Izsák, Kisizsák, Soltszentimre, Csengőd-Kullér, Páhi, és Fülöpszállás településeken.
2002 óta szervezünk kutató expedíciókat a Balkán-félszigetre, melyek célja a fülemülesitke vonuló-és telelőhelyeinek feltérképezése, amiről korábban igen hiányos szakirodalom állt rendelkezésre.
A kutatási területek Horvátországban, Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Albániában voltak. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 34 000 madár került kézre, melyből közel 7000 példány fülemülesitke volt. Ezen felül 230 külföldi megkerülést regisztráltunk a gyűrűzési helyszíneken. Az évek során egyesületünk a fenti országok gyűrűző központjaival, illetve természetvédelmi szervezeteivel szoros kapcsolatot épített ki.